2012-02-25 Szombat
Sok séta

Megint hétvége van. Megint nem történik semmi a kórházban. A saját orvosom nincs, a helyettest pedig általában csak kivételes esetek érdeklik (láz, hányás), a kezeléseddel kapcsolatban nem segít.

Nekem szerencsére semmi bajom. Ugyan kapok kezelést, de az nem bánt. Jól érzem magam és jók a sejtszámaim. Most két napig nem kapok semmit. Aztán kedden sugár, szerdán pedig újra kemó.

Viszont ami jó, hogy nagyon szép idő volt ma. Igazi pezsgő szikrázó tavaszi nap sütött kora reggeltől. A nap lényegében ennek jegyében telt. Voltam kétszer sétálni, de nem úgy mint eddig. Nem csak köröket róttam. sétáltam fel s alá a kórházban, mint egy parkban és élveztem a természet nyiladozását. Láttam szarkát, hallottam fakopáncsot és megannyi madarat. Itt-ott már előfordul egy friss zsenge zöld fűcsomó a sok elhalt növény között. Sajnos hóvirágot nem találtam. Az egyetlen virág amire rábukkantam, egy gyönyörűen virágzó cserepes krókusz volt a gyógyszertár ablakában. De tényleg szép nap volt.
Ha a sok séta közben elfáradtam, leültem egy napos padra és ott pihentem ki a fáradalmaimat. Nem siettem vissza négy fal közé. A második séta már elég későn volt, onnan akkor jöttem vissza, amikor már csak súroló fényként ért a napfény és fázni kezdtem.

Ez töltötte ki a nap nagy részét. Kis részben persze kaptam még egy kis mérget, meg interneteztem is és rengeteget olvastam. Nagyon tetszik Coelho-tól a Tizenegy perc. Jól ír ez a hapsi.

Más nem nagyon történt, de így is szép nap volt.