Nyárfürdő

2013-07-18 Csütörtök

Továbbra is minden rendben, nem fáj az oldalam, várhatóan pénteken hazaengednek.

Gondoltam írok nektek kicsit a nyárról is, mert már sikerült az elmúlt hetekben belekóstolni és nagyon vágyom vissza, hogy tovább élvezhessem.

Csirke nyert egy nyaralást Lutzmannsburgba, a Sonnentherme nevű élményfürdőbe. A nevek elárulják: ez bizony nem itthon van, de még sincs messze. Kőszeg környékén van, az osztrák oldalon, a zsirai határátkelőtől csak pár száz méterre. A személyzet nagy része magyar, a recepcióstól a takarítónőn át a szakácsig mindenkivel lehet magyarul beszélni. Persze a vendégek többsége osztrák, de magyarok közül is akadtak szép számmal.

A Sonnentherme mellett van a Sonnenpark szálloda, ahova szólt a beutalónk, de benne volt persze a fürdőzés is. Az időpontot többször ide-oda tologattuk, de végül elmentünk július elején, mert csak akkor volt szabad szobájuk két éjszakára.

Azt kell mondanom egy csoda volt az a 2-3 nap, amit ott tölthettünk. A szálloda szép, kényelmes, és fel van szerelve mindennel. Van saját fürdője is. A fürdőkomplexum pedig tényleg óriási. Bár nem számoltam össze, de 8-10 különböző csúszda biztos van ott. Szinte minden medencében lehet csúszni, óriási pancsolóterek vannak a gyerekeknek, külön meleg fürdő a bébiknek. Talán leginkább a  mozogni kívánó felnőttek vannak elhanyagolva, mert egy szem úszós medence van és annak is a felét elfoglalják a nagyobb, ökörködő gyerekek. De nagy előny, hogy a hotel fürdője és a nagy fürdő között télen is papucsban át lehet sétálni.

Tényleg rengeteg lehetőség van. Mi két éjszakát töltöttünk ott a kupon jóvoltából, de az hiszem ha két hét lett volna akkor sem sírtunk volna a végén... :-)

Javasolt inkább nyáron menni, mert pl. az általunk kedvelt medencék mind kültéren voltak. A medencék kb. fele van fedett helyen és a másik fele kültéren. A csúszdák többsége beltéri, azaz télen is élvezhető.

Hiszem, hogy egy kép többet mond ezer szónál. Az élmény felét se tudnám átadni írásban, hiába írnék én itt még sok szépet a helyről. Inkább megmutatom a képek egy részét, ami ott készült.

A hotel belülről nagyon csili-vili, a belsőépítészek jó munkát végeztek.
Tágas, kényelmes terek. Kicsit zegzugos ugyan, ha eltűnik valamelyik gyerek, nehéz megtalálni.

Zéti felpróbálja az egyik kiskocsit. Versenypálya is van nekik az egyik átjárónál. Imádják a kicsik.

A szoba épp elég nagy ahhoz, hogy elférjen 5 ember.

Rengeteg kisebb-nagyobb programot is szerveztek, amiről a tájékoztatót megkaptuk minden nap a reggelinél.
Itt épp Zéti sütöget a sok "angolul" beszélő társaságában. 3 éves angol tanulása eddig ebben nyilvánul meg: ha nem érti a másik ember beszédét, akkor az biztos angolul beszél. :-)

Rengeteg bicikli várta a hotel előtt, hogy a szállóvendégek ingyenesen kikölcsönözzék őket.
Check-out után is szabadott használni őket.

Hamm-hamm

Nagyon sokféle kaja volt, svédasztalosan tálalva. Tobzódtunk a sok étel között.
Megpróbáltuk a lehetetlent: végigenni a menüt két nap alatt.

A hotel kabalafigurája egy nyuszi, Sunny Bunny.
Lehetett vele is fényképezkedni.

Ez a citromsárga csúszda két emelet magasról ereszkedett le, de olyan lassú tempóban, hogy Zéti és Csirke is bevállalta.
Zéti Baluval csúszott.

Balu is jön, de közben már bolondozik...

Csirke is bevizezte a szárnyait.

Zéti gyakorolja a vízre fekvést. Már beleengedi a fülét, fejét is a vízbe.
De víz alá még nem úszik.

A nyeremények vadásza napozik

Kint is voltak csúszdák, de kisebbek.
Zéti is kipróbálta és most már nem úszta meg, hogy vizes legyen egészen a feje búbjáig.

Mint egy atléta! Csak az izmok hiányoznak.

Nyeremény nyereményt szül. Ezzel a képpel nyert Csirke Balunak egy hét nyelvtanulás tábort a Bakonyba.
Bendzsi is ugrott szépeket. Volt mászófal is, ahonnan közvetlenül a vízbe pottyant vissza a delikvens, ha elvétette a fogást.

Homokozó

Hát igen, az elmúlt egy hónap alatt vastagodtam egy kicsit.
Elég volt a hízásból, most már csak erősödni akarok.

Vízi dodzsem a Zéti-korúaknak.

Volt mesevonat is, pont olyan, mint a vidámparkban.

Bendzsi lassan utoléri anyját. Ha magasságban még nem is, súlyban már közel jár.

Voltunk bringázni. Nagyon jó minőségű KTM bringákat kaptunk kölcsön.
Szép volt a táj.

Egy közeli kilátó tetején a család.

Zéti nem tekert, az anyja húzta, ő meg nagyokat durmolt.

Bendzsi is tekeri

Macó is tolja. Itt éppen engem előz meg.

Összességében nagyon jó volt nekünk ott. Köszönjük szépen az egyszervolt.hu-nak és a Sonnenparknak, hogy ebben az élményben lehetett részünk.

Kipukkadt lufi

2013-07-17 Szerda

Ma bekerültem az infektológiai osztályra a Szent László központi (11-es) épületébe a 22-es szobába. Semmi komoly, csak egy kis májbiopszia.
Épp egy hónapja, hogy végre-valahára hazakerültem a kórházból és már nagyon vágytam vissza. :-)

Ahogy korábban már írtam, részletes májvizsgálatba kezdtünk annak kiderítésére, hogy mi okozhatta a májusi részleges májkómámat. Ezt a nyomozást a hepatológiai osztály egyik doktornője vezényli le rajtam. Vizsgálták a véremet, a májenzim szintjeimet, minden rendben. Vizsgálták a gyomromat endoszkópiával, itt se láttak semmi különöset. Negatív. Mérnek 24 órás vizelet alapján rézmennyiséget. Ennek még nincs meg az eredménye, de a doktornő várakozása szerint az se fog meglepni minket. Ezért most szúrtak és kivettek belőlem egy darabkát.

Annyit még nem rohangáltam, mint ma, azért hogy tű alá fekhessek. Történt ugyanis, hogy múlt héten egyeztettem a biopsziát végző főorvossal, hogy minden hétfőn hívom és ha van szabad hely, bejövök, hogy megcsinálja a műveletet. Azért hétfőn, mert hétfőn látja már jobban a kedd-szerda beosztását éspedig azért a kedd-szerdáét, mert szeretik hét elején elvégezni az efféle műtéteket, nehogy a hétvégére tolódjon. OK. E hét hétfőn, a nagyvázsonyi Pálos kolostorromok tövéből fel is hívtam. Vannak szabad helyek, jöjjek be másnap. Másnap vesznek vért, harmadnap megszúrnak, negyednapra megfigyelnek és hazaengednek.
Azt még ki tudtam dumálni, hogy kedden egy vérvétel miatt be kelljen feküdnöm, mondván, hogy szerzek én reggel a hematológián friss vérképet, inkább nem jönnék be. Belement, flexibilis a doki.
Ennek megfelelően tegnap (kedden) eljöttünk a Balcsiról és ma bejöttem.

Reggel korán keltem, siettem a buszhoz. Nagy nehezen felértem fél nyolcra a Népligethez. Szerencsémre a doktornőm szabin van, a helyettesítő doktornő pedig korán kezdős fajta, ezért hamar megindult a dolog, szereztem beutalót, majd vérképet, véralvadást, végül vércsoport-igazolást is. Minden összeállt, átmentem az infektológiára, ahol közölték, hogy be kell jelentkeznem a betegfelvételi osztályon, de ahhoz kell egy ambuláns kezelőlap a hepatológiáról... No comment. Szóval volt egy kis szaladgálás, de végül összeállt tényleg minden papír és befekhettem.

Ma délben megszúrt a doktor. Gyors volt és kíméletes. Szokás szerint a fájdalomcsillapító beadása fájdalmasabb, mint az, ami után a műtétből érez az ember. Nem vészesen fájdalmas, inkább csak meglepő volt a fájdalom helye, olyan érzés, mintha megszúrná egy darázs az ember oldalát.
Aztán volt két óra fekvés az oldalamon egy kemény párnán, hogy elálljon a vérzés. Maga a biopszia ugyanis nem kockázatmentes, leginkább a belső vérzéstől, a seb behegedésével kapcsolatos problémáktól félnek. Aztán jön egy-két nap szemmel tartás, amikor a beteg itt van az osztályon és ha nem fáj az oldala, idővel hazamehet. Ha fáj, akkor persze vizsgálnak, ha kell kezelnek.

Na most épp ez a pihi van. Bent csücsülök a kórházban, filmet nézek, várakozok. Egyelőre semmi bajom, minden rendben.

Legyetek jók!