2013-07-17 Szerda
Ma bekerültem az infektológiai osztályra a Szent László központi (11-es) épületébe a 22-es szobába. Semmi komoly, csak egy kis májbiopszia.
Épp egy hónapja, hogy végre-valahára hazakerültem a kórházból és már nagyon vágytam vissza. :-)
Ahogy korábban már írtam, részletes májvizsgálatba kezdtünk annak kiderítésére, hogy mi okozhatta a májusi részleges májkómámat. Ezt a nyomozást a hepatológiai osztály egyik doktornője vezényli le rajtam. Vizsgálták a véremet, a májenzim szintjeimet, minden rendben. Vizsgálták a gyomromat endoszkópiával, itt se láttak semmi különöset. Negatív. Mérnek 24 órás vizelet alapján rézmennyiséget. Ennek még nincs meg az eredménye, de a doktornő várakozása szerint az se fog meglepni minket. Ezért most szúrtak és kivettek belőlem egy darabkát.
Annyit még nem rohangáltam, mint ma, azért hogy tű alá fekhessek. Történt ugyanis, hogy múlt héten egyeztettem a biopsziát végző főorvossal, hogy minden hétfőn hívom és ha van szabad hely, bejövök, hogy megcsinálja a műveletet. Azért hétfőn, mert hétfőn látja már jobban a kedd-szerda beosztását éspedig azért a kedd-szerdáét, mert szeretik hét elején elvégezni az efféle műtéteket, nehogy a hétvégére tolódjon. OK. E hét hétfőn, a nagyvázsonyi Pálos kolostorromok tövéből fel is hívtam. Vannak szabad helyek, jöjjek be másnap. Másnap vesznek vért, harmadnap megszúrnak, negyednapra megfigyelnek és hazaengednek.
Azt még ki tudtam dumálni, hogy kedden egy vérvétel miatt be kelljen feküdnöm, mondván, hogy szerzek én reggel a hematológián friss vérképet, inkább nem jönnék be. Belement, flexibilis a doki.
Ennek megfelelően tegnap (kedden) eljöttünk a Balcsiról és ma bejöttem.
Reggel korán keltem, siettem a buszhoz. Nagy nehezen felértem fél nyolcra a Népligethez. Szerencsémre a doktornőm szabin van, a helyettesítő doktornő pedig korán kezdős fajta, ezért hamar megindult a dolog, szereztem beutalót, majd vérképet, véralvadást, végül vércsoport-igazolást is. Minden összeállt, átmentem az infektológiára, ahol közölték, hogy be kell jelentkeznem a betegfelvételi osztályon, de ahhoz kell egy ambuláns kezelőlap a hepatológiáról... No comment. Szóval volt egy kis szaladgálás, de végül összeállt tényleg minden papír és befekhettem.
Ma délben megszúrt a doktor. Gyors volt és kíméletes. Szokás szerint a fájdalomcsillapító beadása fájdalmasabb, mint az, ami után a műtétből érez az ember. Nem vészesen fájdalmas, inkább csak meglepő volt a fájdalom helye, olyan érzés, mintha megszúrná egy darázs az ember oldalát.
Aztán volt két óra fekvés az oldalamon egy kemény párnán, hogy elálljon a vérzés. Maga a biopszia ugyanis nem kockázatmentes, leginkább a belső vérzéstől, a seb behegedésével kapcsolatos problémáktól félnek. Aztán jön egy-két nap szemmel tartás, amikor a beteg itt van az osztályon és ha nem fáj az oldala, idővel hazamehet. Ha fáj, akkor persze vizsgálnak, ha kell kezelnek.
Na most épp ez a pihi van. Bent csücsülök a kórházban, filmet nézek, várakozok. Egyelőre semmi bajom, minden rendben.
Legyetek jók!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése