2012-02-24 Péntek
Sugárzóna

Először a dolog orvosi hátterével kezdem. A Hölzer protokoll (az az eljárás, amivel gyógyítják a leukémiásokat) esetemben a kemoterápia második ciklusával párhuzamosan előír egy viszonylag kis dózisú sugárkezelést. A leukémiás sejtek ugyanis az agyhártyába is bejuthatnak, ahova nem jutnak el a véráram útján adagolt kemoterápiás szerek és onnan később visszafertőzhetik a csontvelőt. Emellett lehetnek leukémiás sejtek az agyvízben is, de az lumbálással (háti csigolyák között beszúrt tű, amely a gerincvelői agyvízből vesz mintát és az agyvízbe juttat mérget, ami kiöli onnan az esetleges beteg sejteket) kiszűrhető.
Esetemben már volt lumbálás, és mérget is kaptam oda, tehát abban már biztosak lehetünk, hogy nincsenek rossz sejtek az agyvízben. Az agyhártyában viszont még lehetnek. A besugárzás, amely a normál (daganatos betegeknek juttatott) adag harmada, eljut az agyhártya minden hajlatába és kiírtja onnan a gonoszokat. Valamelyik internetes cikkben olvastam, hogy a leukémia gyógyulási aránya azóta emelkedett meg komolyabban, amióta megelőzési céllal a központi idegrendszert is kezelik.
A sugár mellesleg a koponyacsontban található csontvelőt is támadja, viszont nem válogat, jót és rosszat egyaránt írt.
A sugár másik jellemzője, hogy a gyorsan újratermelődő (pl. a vér és a vérképző sejtek ilyenek) sejteket jobban írtja, mint a tartós, lassabban újratermelődő sejteket.
A sugárzás mellékhatása lehet ilyen kis adagban a hajhullás és némi rövid távú memória kiesés. Tartós károkat elvileg nem okoz. Ezeket részben a sugárorvostól (dr. Lővey), részben Dolgos főorvostól (ma délután szóba állt velem, de erről majd később) tudtam meg.

A sugárterápia során besugárzási zónákat határoz meg sugárorvos. Azért, hogy a beteg minden esetben pontosan ugyanúgy legyen besugározva, nagyon fontos, hogy pontosan ugyanúgy tartsa a fejét. Ezt úgy érik el, hogy készítenek egy maszkot (leginkább a vívók maszkjára hasonlít), ami pontosan felveszi a fej formáját és ebbe teszem bele minden alkalommal a fejemet. A pontosan a fejemre illeszkedő maszkot úgy készítik, hogy felmelegítenek egy műanyaghálót, a meleg műanyaghálót a fejre húzzák és az ott kihűl és megszilárdul. Emellett csinálnak egy 3D-s röntgent a fejről, hogy a doki meg tudja tervezni a besugárzást. Erre csak az első alkalommal van szükség, a terápia többi napján nem is látod az orvost, csak közvetlenül mész a besugárzóba, ahol a fejedre húzzák a maszkot és megkapod a napi sugáradagodat.

Azért volt ennyi orvosi háttér, mert a mai nap fő attrakciója az volt, hogy mindezt végrehajtották rajtam az Onkológiai Központban (sugárt még nem kaptam, csak az előkészületek voltak meg). De persze szépen sorjában...

Sajnos (vagy szerencsére) az emésztésem olyan lassú, hogy a gyomrom savasodása is csak hajnalra történt meg. Azt ugyan nem tudom, hogy mitől savasodott be, de rám ez normál körülmények között is jellemző. Csak akkor mondjuk egy nyolcórai vacsi után 11, éjfél körül már kint kóválygok a konyhában valami lúgosat keresve. A szer azonban olyan szinten lelassítja az emésztést, hogy ez tegnap a hatórai vacsi után hajnali ötre történt meg. Ha már savas lettem és nincs itt hozzá gyógyszerem, inkább ébren maradtam és olvastam.
Emiatt aztán kicsit megkavarodott a nap, de végül jutott idő a pihenésre is. Ma reggel korán jött Marcsi, a gyógytornász is, és jól átmozgatott.
Közben jött a doktornő és megválaszolt néhány kérdést. Kiderült, hogy a hajhagymáim a kezeléstől fájnak és nincs rá megoldás, ha nagy gondot jelent, fájdalomcsillapítót tud adni, de azt nem kértem. Kaptam külön engedélyt sétára a kórház területén (mint ahogy a tegnapi blogomban szerepel, a látogatási tilalom miatt most ez is tilos, ez alól kaptam felmentést). Kértem papírokat a könyvelőnek a betegszabiról. És megkérdeztem, hogy előfordulhat-e, hogy a szombati kezelés után hazamenjek. Itt nem kaptam egyértelmű választ, az Onkológiára hagytuk.
Miután minden klappolt, össze lett szervezve, én már elég hamar készen álltam, hogy indulhassak az Onkológiára. 9 körül megérkezett Krisztina és Csirke, összeszedtem magam és már indultunk is.

Onkológia előtt még tettünk egy kis kitérőt a Stratisba. Részben, hogy üdvözöljem a kollégákat, részben mert volt egy kis elintéznivalónk Rozikával. Nagyon rendesek voltak a kollégák, egész kis csődületet okoztam a megjelenésemmel. Köszönöm a jókívánságokat és ígérem, hogy látni fogtok még.

Az Onkológia rémes volt. Na nem a hely, az szépen felújított, tágas, rendezett, szép. Sőt még a napsütés is kedvezett, ezért igazán fényes volt a helyiség. Inkább a várakozás. Bár volt maszkom és be is jelentettük, hogy hematológiai osztályról jött fekvőbeteg vagyok, nem vettek előre, én is ki kellett várja a soromat. Ekkor kb. 15 ember várakozott a dokira. Egy idő után feltűnt, hogy nem megy a sor. Egy ember se ment be már jó egy órája. Nem sokkal később egy fehér köpenyes orvos érkezett a személyzeti ajtóhoz és mit ad isten egy perccel később már hívták is a következő beteget. Ezután felpörgött a sor, de mivel sokan voltak előttünk, még nem kerültünk sorra. Vesztünkre elérkezett a dél. Ekkor a doktor úr megint távozott és a sor megállt. Majd egy órát várt tíz ember a doktor úr ebédjére. DE aztán ezen is túl lettünk és sorra kerültünk.
Egyébként a doki nagyon rendes, magyaráz, nem harapófogóval kell kiszedni belőle az ismereteket. Tőle tudtam meg a fentieket. Ezután átkerültünk a szimulációra (nem tudom mért hívják így, mert nem szimuláltunk semmit), itt csinálták meg a 3D röntgent és a maszkot, de ez már gyorsan ment.

Ekkorra már erősen korgott a gyomrom. Indultunk is vissza kórházba. Kettő körül volt, mire visszaértünk. Csirke hozott kaját és még egyéb cuccokat, meg boltban is voltunk így két lány segített felhozni a szintre a cuccot és a lépcsőházban búcsúztunk.

Nekiálltam ebédelni, de előtte még megkértem a nővérkét, hogy szóljon, ha előkerülne a doktornő, mert beszélni akarok vele a sugárról.

Hamarosan előkerült a doktornő Dolgos főorvos társaságában. A főorvos hosszasan beszélt a lelkemre, hogy miért hiba hazamenni két napra a kezelés közepén, így letettem hétvégi hazautazási szándékomról. Pedig már nagyon régen láttam őket és vágyom hozzájuk. A doki érvrendszere elég összetett volt, szerencsére közben részletesen elmagyarázta lényegében a teljes gyógyítási folyamatot. Újdonság itt nem volt sok, de még jobban összeállt a kép a fejemben. Ezek szerint ha összeszedek valami bacit, akkor meg kell szakítani a kemós kezelésemet. Ha megszakítjuk, akkor azok a rossz sejtek melyek ellenállóbbak a kemóval szemben és ezért nagyobb számban maradtak meg, el tudnak szaporodni és ahelyett, hogy kiirtanánk mindenkit, mesterségesen nehezebbé tesszük a gyógyulási folyamatot úgy, hogy egy ellenállóbb gonoszt hozunk létre. Ez az egyik érv. A másik érv, hogy a vírusokra nincs jó ellenszer. Megelőző oltások vannak, de azok is legyengített vírus adnak, amin gyakorolhat az immunrendszer. De nincs olyan szer (mint pl. az antibi a bacikra), ami akkor segítene, ha ne adj isten már elkaptad a vírust. Ezért kell nagyon óvatosnak lenni ezekben a vírusos időkben a hazalátogatással.

Szóval maradok. Nem lesz túl eseménydús a hétvége, de legalább sétálnom szabad és van bőven mit nézegetni az interneten, meg már nagyon benne vagyok ebben a hekkeres könyvben is. Ne fogok unatkozni.