2012-02-10 Péntek
Elvarázsolva

Ma láttam egy filmet. Egy igazán jó film került a kezem közé. A címe: August Rush (A szeretet szimfóniája). Nagyon szerethető film a szeretetről, a zenéről, a zene erejéről és hogy minden hibát helyre lehet hozni egyszer, ha elég erősek vagyunk.
Mi ettem egy ételt. Egy pizzát vett a főszereplő srác a filmben, amikor rájöttem, hogy milyen éhes vagyok. Végül rendeltem egy pizzát magam a Don Pepétől (vékony tésztás olasz son-go-ku-t ketchupal) és megettem az egészet az utolsó szeletig.
Most itt ülök az ágyamban, elvarázsolva ettől filmtől és teli pocakkal attól a pizzától amit szeretek. Lehet ez ennél jobb? Biztos lehet. De ez itt most egy lokális optimum, egy hely és egy idő, ahol most minden összeér, bennem rend van és béke, célok és remények és legfőképpen erő.

Na jó, de kezdjük a napot az elején. Szóval ez már a második napom, amikor nem kapok mérget. Ez már a harmadik napom, amikor nincs lázam. Tegnap kaptam vért. Most minden a helyén van, erősnek és nyugodtnak érzem magam.
Szokás szerint korán kelltem. Úgy éreztem meg kell írnom a tegnap krónikáját és az étkezési útmutatásokat mihamarabb. Ezért aztán öttől hétig ezzel foglalatoskodtam, majd visszafeküdtem aludni.
Reggelire halas konzervet ettem, mert éhes voltam és nem elégített volna ki a müzli tejjel.
Majd Papát vártam, aki hamarosan meg is jött. Ő volt a mai kiemelt látogató. Szokás szerint "munkával" kezdtünk, mi legyen a projektor lámpájával, és hogy hogyan érdemes szigetelni a hőhidakat a házon, vagy hogy érdemes-e nyílászárókat cserélnie. Emellett persze voltunk egy nagyot sétálni és ebédeltünk is valamikor. Amikor már úgy éreztem, hogy kezdünk kifogyni a témákból, elkezdtünk társasozni. Igen, én és Papa Tical-t játszottunk az ágyon. Gyorsan tanul.
Mire belejött Papa is a játékba és megérezte az ízét, csatlakozott Ági. Ekkor újrakezdtük a partit vele együtt. Majd a két hapsi leckét vett alázatból, mert az újabb kört fölényesen nyerte a legfiatalabb játékos!
Jó volt a játék és jó volt együtt.

Kár, hogy pont egyszerre mentek el. Én meg itt maradtam a kérdéssel: és akkor most mit tegyek? És ekkor néztem meg azt a filmet és ettem meg azt a pizzát, amivel kezdtem a bejegyzést. Szóval most minden kerek.

Krisztina is megjött, kicsit átfagyva a nagy hidegtől.