Trendforduló (?)

2012-04-30 Hétfő

Blogot írni munkás. Blogot írni felelősség. Blogot írni kötelesség.
Képzeljétek el ma az az eretnek gondolat jutott eszembe, hogy mi lenne, ha erre a napra kihagynám a blogot. No nem azért, mert nem lenne rá időm. Hanem csak úgy, lustaságból. No meg azért is mert elkoptak az olvasók.
De aztán meggyőztem magam, hogy bár olvasóim fele elutazott a hosszú hétvégére és egyelőre nem követ, de biztos vissza fognak térni holnapután. Van ennek a blogger oldalnak ugyanis egy statisztikája arról, hogy hányszor nézik meg az oldalamat egy adott napon. Mostanában olyan alacsony, hogy negatív rekordokat döngetek. Már közel olyan rossz a helyzet, mint amikor egy hétig nem írtam blogot. :-)

De sebaj, remek öngyógyító pszichológiai eszköz is a blog, ezért sem hagyhatom ki, hogy megosszam veletek a legújabb történéseket.

Trendfordulást várok már napok óta, és lehet hogy már meg is történt, csak hát nem úgy ahogy vártam. A legutóbb ugyanis a három mutatószám jóformán együtt esett és aztán egyszerre fordultak emelkedésbe. Most viszont a fehérvérsejtjeim már tegnap óta emelkednek, a vörösök ma lassú emelkedést mutattak, a vérlemezkék viszont még mindig hullanak.
Tehát ugyan nincs olyan egyértelmű trendforduló, mint legutóbb, de legalább pozitív jelek észlelhetőek. Reméljük szegény vérlemezkéim is gyógyulgatnak, mert rájuk is szükség van ahhoz, hogy haza tudjak menni mihamarabb.

Egyébiránt ma megint Csirke hozta meg a nap fényét. Vele társasoztam és sétáltam sokat a nap folyamán. (Egyébként ma inkább én nyertem) Ugyan nem nyomtunk le egy tó-kört, de jól éreztük magunkat és itt a második nap végére már talán sikerült egy kicsit feloldódnia és élvezni az időt.

Orvosilag ma megint minden jóban részesültem (vér és trombita is érkezett), ezért a holnapi számok sajnos megint nem relevánsak, csak a szerdaiak lesznek azok. Ez beárnyékolhatja a szerdai hazamenetelemet, mert a doktornőt szerda reggel semmiről sem fogom tudni meggyőzni, szerda délután, amikorra meg megérkezik a vérkép, már lehet hogy el sem tudom érni. Szóval érik egy csütörtöki vagy legkésőbb pénteki hazajutás. Azért mondom, hogy legkésőbb pénteki, mert szombaton kezdődik a Stratis workshop, amin nagyon szeretnék részt venni.

Még egy apróság. A 30 fok ellenére hull a hó a kórházban. Valamelyik fafajtának (amit biztos illene tudnom, de sajnos nem tudom) van kicsi, fehér gombolyag formájú pollene, ahol a magot kis tollbunda veszi körül. A kis tollbundák lassan szállnak a szélben és összegyűlnek az utak széle mentén és mindenhol ahol nem bolygatják fel őket. Ha megfogom az összegyűlt gombolyagokat, olyan mintha egy nagyon-nagyon puha kelmét simogatnék. Gyönyörű, amikor a nap megsüti az apró pihéket és fehéren világítanak, a sötét háttér előtt. Próbáltam képeket is készíteni, hogy illusztráljam a helyzetet, de kamerám nincs, ezért csak gyenge próbálkozásokat láthattok a csoda illusztrálására.

Felgyűlik az út mentén a sok gombolyag

Csirke kezében is gombolyagok vannak. Épp visszafele jöttünk a társasozásból (amit kinn, padon ejtettünk meg), ezért a másik kezében Zooloretto pihen.