Víz

2012-09-08 szombat

Szerencsére ma csak vizet kapok. És épp most csepegnek le belém az utolsó cseppek: 9..8..7..6... ...3..2..1..0 Mi a fene? Még mindig csepeg. De pár perc és vége lesz, biztos.
És akkor szabad leszek, mint az oroszlán, akit végre kiengednek a mezőre. Vadászni akarok! Ki akarok jutni a ketrecből! De közben már érzem, hogy a tegnapi cuccnak a hatásait nem tudom elkerülni. Valami köd üli meg a fejemet. A lábaimat, izmaimat, inaimat gyengébbnek érzem. DE nem adom fel!
Én vagyok az oroszlán, aki/ami most épp kiszabadul és szaladni akar. Csak nem fogok megijedni egy kis fejfájástól? Arghhh!

Hát ezek az érzések vannak most a fejemben és ennek megfelelően nemsokára kimegyek kicsit sétálni. Az oroszlán ugyanis jelen esetben eléggé korlátozott mozgási szabadsággal bír. Sétálhatok a kórházban, de vigyázzak magamra. Végül is mindenem meg van itt, miért is akarnék menni? De ki mondja azt, hogy a holnapi mérget el kell fogadnom? Ma este meg kell szöknöm!
Na, itt derül ki, hogy mégsem vagyok oroszlán, csak egy egyszerű ember vagyok, akinek felkínálták a gyógyulás e rögös útját és mivel nem tud jobbat ennél, hát járja.
Ma délelőtt beszéltem Baluval, aki azt kérdezte hányadik ciklusomban vagyok ma. Mondtam neki, hogy hatodik. Erre azt mondja: "Hát ez tök jó Apa, mert akkor már csak 4 van hátra!". Nem vitatkoztam. Tényleg 4 van hátra, meg még azért ezt is jó lenne előbb letudni. :-) Épp csak most kezdődött, most jön a neheze.

DE nem hagyom hogy leteperjenek a rossz előérzések és félelemek. ÉN erős oroszlán vagyok és nem hagyom, hogy bármiféle agyi tespedtség eluralkodjon rajtam! :-)