Ma nagyon termékeny vagyok és két bejegyzést is gyártok. Főleg azért, mert már olvassátok az előzőt és ahhoz akarok kiegészítést fűzni.
Jött Dolgos doki (a félisten, aki érti, hogy mi miért történik) és jól meg akart győzni. "Attila, nem lesz jó ezzel a transzplant dologgal. Beszélnünk kell!" Gondolom a doktornőtől kapta a fülest, hogy már megint akadékoskodok. Azon nyomban neki is kezdtünk a csörtének, ott a folyosón, de mivel épp akkor kísértem ki Gábort a mentőbejárathoz, ezért szünetet tartottunk az esti vizitjéig. Ja, igen, Csorvási Gabi meglátogatott és hozott nekem sült tököt. Jót trécsiztünk. Kár, hogy csak ilyen rövid ideig volt. Hozzá kell tennem, hogy egész héten nincs senki, de ma estére Czangi is bejelentkezett, én meg szokás szerint olyan szeleburdi vagyok, hogy nem vettem észre az ütközést. Bocs Czangi!
Hol is tartottam? Szóval az Óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr bejött Dolgos doki a szobánkba és megkezdődhetett a második felvonás.
Realizáltam, hogy lényegében 3 lehetséges főbb út van, ezek közül kell választani:
- Kemoterápiás befejezés (transzplant nélkül)
- Kemoterápia folytatása. Transzplant, ha esetleg újra előjönne a betegség.
- Transzplant most
Elmondása szerint a legfontosabb azt látni, hogy kevert típusú leukémiáról van szó az esetemben. Ez azt jelenti, hogy nem tartozom a fő csapásirányokba, ezért nincsenek a betegségtípusomra érvényes elemzések, statisztikák. Abból kell kiindulni, hogy a betegségem erősebben ALL, mint AML. Mindkét kezelési módot figyelembe kell venni. Pont a keverék típus miatt nem lehet az ALL-re érvényes szabályokat, könnyítéseket (amit az előző posztomban idéztem) alkalmazni. Fuccs!
A kevert típusú leukémiák esetén a transzplantációt szokták javasolni, a transzplant két előnye miatt:
a. Normál kemoterápiás kezelésnél nem alkalmazhatnak olyan adagokat az egyes szerekből, amelyek olyan szinten tönkreteszik a csontvelőt, hogy az ne tudna felépülni. Transzplant előtti kondicionálás (eufemizmus: teljes kiirtás) során viszont olyan méreg-dózisokat alkalmazhatnak, amik a csontvelőt tönkreteszik, de a szerveket még nem károsítják. Ez jó tízszeres dóziskülönbséget jelent. És a magasabb dózisú méreg ugye nagyobb valószínűséggel irtja ki a betegség írmagját is.
b. A transzplantálás után, amikor a donor által adott új immunrendszer elkezd beindulni, az megtámadja az esetleges maradvány leukémiás sejteket is, mert ő helyesen felismeri, hogy azok hibás sejtek és elpusztítja őket. (graft versus leukemia effect)
Magyarul a transzplant önmagában is leukémia-gyilkos és sokkal erősebben, mint a kemók. Akkor szokták hagyni a beteget, hogy kemotrápiával befejezze, ha a betegsége az alacsony/közepes kockázatú kategóriába esik. (Pl. egy tiszta ALL) Ha magas kockázatú, akkor már a transzplantot javasolják. Engem magas kockázatúnak tartanak.
Tehát ő a transzplantot javasolja, de a kérdés az, hogy mikor. Egyrészt lehet most, másrészt lehet eltolni a betegség újra előkerüléséig. Két okot említett, hogy miért most javasolja:
- Egyrészt azért, mert én egy ritka HLA-típusba tartozó figura vagyok, akinek most van egy lehetséges donora. Korántsem biztos, hogy abban a pillanatban, amikor újra előjön a betegség, lesz donorom. (Inkább az a valószínű, hogy nem.) Most is 6 hónapba került, mire találtak.
- Másrészt azért, mert a betegség második előfordulása gyakran sokkal agresszívebb és rövidebb lefolyású, mint az első. Gyakran nem tudják elég gyorsan kezelni és megmenteni a visszaeső betegeket. (Sajnos ilyen történeteket én is hallottam a nővérektől)
Ezzel lényegében indokolta, hogy a 3 út közül miért az azonnali transzplantot javasolja.
Volt még néhány kérdésem, ami már a transzplant előtti "kondicionálás" (irtás) keménységére vonatkozott. A kondicionálás kemény sugárterápiát és csontvelő-gyilkos kemoterápiát foglal magában a régi iskola szerint. Mint a neten olvastam, külföldön már bevett gyakorlat a kondicionálás könnyítése, ahol vagy nem használnak sugárterápiát, vagy kisebb kemó adagokkal dolgoznak. A teljes test besugárzás, amit ilyenkor használnak, másodlagos rákok kialakulását segítheti elő. A kisebb adagú kemoterápia pedig csökkenti a kondicionálás miatti mortalitást. Mindkettőre van a neten tudományos igényű cikk. Persze nem az én betegségemben, mert az kombinált. És ez volt, ahol dolgos elutasította a felvetést, mondván, hogy könnyíthetünk, ha annyira irtózom a sugárterápiától, viszont ekkor felvállalom, hogy ha később mégis előjön a betegség, akkor esetleg az én döntésem miatt történik majd.
Ennyi.
Összességében nem lettem okosabb, meghallgattam a Hematológiai osztály véleményét. A legjobb lenne megkérdezni hozzá egy harmadik felet, aki pártatlan véleményt adhat.
Na jó, későn van, megyek vízszintesbe. Pá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése