2012-09-19 Szerda
Ma érdekes dolog történt velem. Rájöttem, hogy mivel a blogba beleírom minden bánatomat, gondolatomat és nem igazán látom, hogy kik is olvassák, esetleg megbánthatok valakit az át nem gondolt bejegyzéseimmel.
Ez most nem történt meg, de ez nem nekem köszönhető, ha Szilvi felnőttségének, megértésének.
Történt ugyanis, hogy hosszú tépelődés után megállapodtunk Csirkével, hogy felhagyunk a Helen Doron látogatásával, egyelőre teljes mértékben szüneteltetve a gyermekek angol tanítását. Ennek leginkább anyagi okai vannak, komolyan vissza kell fogjuk a kiadásainkat azért, hogy hosszabb távon is fenntartható legyen a családi cash-flow.
Felhívtam Szilvit, aki a Helen Doron angol nyelviskola tatai-tatabányai vezetője, tulajdonosa, hogy sajnos pénzügyi okokból le kell mondjuk a nyelviskolát. Meglepetésemre azt mondta, hogy nemrégiben olvasta a blogomat és már számított / számítottak arra, hogy így fogunk dönteni. Megértik a helyzetünket és köszönik, hogy eddig őket választottuk és remélik, hogy ha rendeződnek a dolgok, akkor újra számíthatnak a gyerekekre. Szerintem ez egy nagyon korrekt mondás. Tényleg meglepődtem rajta, és most ha visszagondolok, mindig minden érvelésemet, gondolatomat, fájdalmamat beleírtam a blogba arról, hogy miért nem vagyok elégedett az angol oktatással. Arról viszont soha egy szót sem szóltam, hogy ha éppen elégedett voltam, vagy ha tényleg pozitívan lepődtem meg a gyerekek nyelvtudásán. Pedig volt ilyen alkalom is bőven, például a legutóbb a sikeres nyelvvizsgát követően Balunál, vagy akkor, amikor nyáron Bendzsit kérdezgettem a Balatonnál és rengeteg dolognak tudta a nevét angolul. Szóval igenis van hatása annak, hogy kiskoruk óta járnak tanfolyamra, még ha ezeket nem is hangsúlyoztam túl. Másrészt pedig biztosan szeretném / szeretnénk folytatni a dolgot, mihelyst az anyagiak előteremtése megoldódik.
Más. Reggel Csirke felhívott, hogy meglátott egy girhes macskát és én jutottam eszébe róla. :-) Mert hogy le volt fogyva szegényke, kicsit gebe volt, de látszott, hogy valamikor erős állat lehetett. Segítette az asszociációt az is, hogy kicsit kifele fordította a macska a lábait, amint szép nyugodtan cammogott a járdán. :-) Végül is nézzük a dolgok pozitív oldalát: eszébe jutottam Csirkének! :-)
Szóval le vagyok fogyva és gebe vagyok. Hát szépen vagyunk.
Orvosilag ma semmi értékelhető nem történt. Lassú leépülésem folyamatban van, a vörösvérsejt és a trombocita már kritikus szintre süllyedt, a fehérvérsejtek még tartják magukat. Ma kaptam az utolsó kezelést ebben a ciklusban, tehát most jön a legyengülés és újraerősödés. Remélem nem kapok el semmit és akkor ez 1-2 hét alatt lefut.
Voltam még 3 kört sétálni is. Már sajnos érezhető a leépülés a sétában is, mert egyrészt nem megy olyan jól, másrészt másfél kör után pihentem egy nagyot, mert éreztem, hogy szédülök. Valószínűleg ez már a HGB-hiány egyik következménye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése