2012-09-07 Péntek
Végre eljött a várva-várt nap és megkezdődött a kezelésem. A tüdőnyuszim CT eredménye már bizakodásra adott okot és ma reggel megérkezett hörgőből vett minták gomba-elemzése (platélia), ami ugyancsak negatív lett. Ezért a doktornő úgy döntött, hogy megkezdik a kezelés újabb körét.
Én kicsit már inkább ellene drukkoltam a dolognak, azaz hogy jobban örültem volna, ha nem tudja összehozni a hétvége előtt és akkor én is otthon tölthettem volna a hétvégét. No de sebaj, ennek is örülök, mert így legalább pontot tettünk a jó két hete húzódó semmittevés végére.
Persze élveztem is valahol a semmittevést, de még jobb lett volna, ha a két hetet folyamatosan otthon tölthetem, mint ez az ingázás a két helyszín között.
Akárhogy is már itt van rajtam az infúzió és csöpög a cucc. Ahogy Csirkével nézegettük, a most következő ciklus (Reindukció II.) gyógyszerezése nagyon hasonlít a korábbi Indukció II. gyógyszerezésére. Sajnos akkor a kezelés végén még sugárzást is kaptam, ezért nem teljesen tiszta, hogy mennyire gonosz ez a mostani ciklus, de tekintve, hogy akkor két lábon jártam végig a sugárkezelésekre, annyira talán nem lehet rossz.
Szóval reménykedem, hogy most talán nem épülök le teljesen és kicsit könnyebb lesz mint legutóbb volt. Igaz, akkor még csak egy hónapja bombázták a szervezetem, most meg már a nyolcadikat taposom. Az elmúlt hónapok alatt megtapasztaltam, hogy nem mindegy, hogy milyen állapotban van a szervezet, amikor megkezdjük a kezelést. Most egész jól érzem magam, de egyáltalán nem érzem magam erősnek. Korábban egy ilyen hosszú szünet után a sejtszámaim a normális emberi értékeket elérték. Sajnos most ilyesmiről nincs szó, talán a tüdőgyuszit követő védőgyógyszerezésnek hála. Remélem azért segít majd némi tapasztalat, amit a legutóbbi kezelések során szereztem. Pl. hogy el kell kerülni a mozgásszervi problémákat (idegbecsípődés, csípő izületi fájdalmak), azért hogy fenn tudjam tartani a napi mozgást és ezáltal a testem ne hagyjon el teljesen. Lelkileg mindig nehezebbek ezek a leépülős időszakok, most egyrészt van szobatársam, másrészt itt vagytok nekem Ti.
Szóval a reményem az, hogy ezt a ciklust könnyebben átvészelem és gyorsan hazakerülök. Bár ez utóbbi az optimista számításaim szerint is október elején várható.
Le is ment a szerhez adott 2 liter víz is, így végre szabad vagyok. Most megyek, sétálok egyet.
Sétálni? Ennyi víz után én tuti a slozi közelében maradnék! :)
VálaszTörlésMennyire vagy ellátva kajával? Ne aggódj, nem támadnálak meg hazaival, de gondoltam valami igényesebb street food, vagy a közeli all you can eat ebéd megérhet egy sétát? ;)
Szevasz Bulcsú, jó hogy írtál, azt hittem már elvesztél.
TörlésGyere látogass meg, és ne habozz hozni bármiféle földi jót, megosszuk, megesszük.
Sajnos azonban annyira már nem vagyok nagy legény, hogy kiszökjek a kórházból, mert tegnap óta kezelődöm és kezdem érezni a hatásait. Vérképet ugyan még nem láttam, de valszeg a sejtjeim sincsenek már a topon. A legutóbbi körben vígan viháncolva szaladgáltam haza még akkor is, amikor már talán nem kellett volna és után 3 hétig tartott a felépülés.
Ezért most inkább nem szaladgálok sehova, hátha gyorsabban felépülök utána.
Tényleg örülnék a látogatásodnak. Gyere bármikor, munka előtt, munka után, hétvégén - ahogy tetszik.
Elvesztem, munka frontján áldoztam. De újra itt!
TörlésÖrülök, hogy fegyelmezetten bánsz a szabadságoddal és vasárnap benézek. Előtte telefonálok, és rendesen elolvasom a Binus bejegyzésed. Már én sem láttam vagy 2 hónapja! :D