Semmi különleges

2012-06-04 Hétfő

Szép kis nap volt a mai. Délelőtt széepn sütött a nap, voltam is sétálni. Majd öt körül ideértek a felhők és estére nagy csimm-bumm közepette lemosták a város porát. Most a város, mint a sivatagból vízbe mászó krokodil, sáros. Kell még neki némi mártózás, hogy megtisztuljon.

Ma volt megint dokinéni. Rákérdezhettem a folytatást érintő nyitott pontokra. Visszaigazolta, hogy a kettes konszolidáció megtörtént, ő csak azért nyomtatta ki, mert neki így van összeállítva a doksi, tehát azzal már nem kell számolni. A Reindukció 1-2 következik.
Ha a mostani ciklusból egy héten belül kikeveredek és utána 2 hetet vagyok otthon, akkor június végén indulhatna a reindukció 1-2. Ez kétszer 14 nap kezelés köztes szünet nélkül. Ha moderált, két hetes felgyógyulással számolok, akkor augusztus közepén vagyok újra szabad. Kérdés, hogy ekkor mekkora szabiról lehet szó.
A doktornő jelezte, hogy majd legközelebb egyeztessünk a nyári szabi terveimről... A mottó: minél több, annál jobb.
Persze még az is kérdéses, hogy a reindukció 1-et lehet-e ambulánsan beadni, ahogy Bátai doktor már utalt rá. Mert ha igen, akkor ott még két héttel nő a kvázi-szabi, ami ajándék idő.
Volt ma nagyvizit is és próbáltam ezt a kérdés a Dolgos főorvos elé is tárni, de nem hallgattattam meg. Csak annyit mondott, hogy nem beszélünk a folytatásról addig, amíg a jelen kezelés le nem zárult. Ezek szerint az az averzió nem (sem) a doktornő sajátja, hanem a főnöke táplálja bele. Mindenesetre okosabb nem lettem.

Ma még beszélgettem egy nővérkével, mert ő is megy el. Azt mondta, hogy azért megy, mert nem bírja a halált, a sikertelenséget, a sikerélmény teljes hiányát. Hát igen, nem irigylem őket sem a munkájukért.
Ő megerősítette azt,  amit eddig is megfogalmaztam már magamnak. Nevezetesen, hogy a doktornő csak egy kéz, egy végrehajtó, az operatív irányító a Dolgos főorvos. Ő az aki lényegében minden a kezelést érintő érdemi kérdésben dönt. Ezért szükséges az a rengeteg egyeztetés az osztályon belül, mert minden döntést átbeszélnek, felülvizsgálnak a fődokival.

Ma voltam megint fül-orr-gégén, mert a tegnapi fürdés óta fáj a fülem. Nem tudtam meg semmi újat, eget verőt. Nem is kaptam semmi szert, ami a fülfájásomat csökkentené. Szerencsére a fülfájás egy kicsit ma délutánra már visszafogta magát.

Ma volt vérvétel és nem sokkal később vérválasztás is. Mindhárom sejttípus esetemben a minimumon van, vagy ha lehet, akkor még néha az alatt. Szaporodásuk sajnos nem indult meg a hétvégén, még várom, hogy végre rendeződjön a dolog.
Addig nem fog igazán javulni a szájfájás-torokfájás-fülfájás, amíg nincsenek fehérvérsejtek.

Egyébiránt még meglátogatott ma Gábor, Saszet Gabi. Ő is hozott tejet, meg bolti cuccokat és aztán beszélgettünk is egy keveset. Érdekes módon ő is most alakítja át az életét úgy, hogy külföldre költözik (Prágába, a párjához, Ágihoz) és ott próbál szerencsét.
A puding próbája, hogy megeszik. Gáborral már sokat elmélkedtünk a lehetőségekről és a korlátokról, igazán most nyáron fog kiderülni, hogy tud-e élni velük, kint Prágában is.

Na, jó pihenést nektek is, megyek hácsizni!