Oldalak

2012. december 16., vasárnap

Rossz idő van, kint is, bent is

2012-12-16 Vasárnap

Már napok óta halogatom a blogírást, mert arra vártam hogy legyen mit írni. Elegem van ugyanis abból, hogy írok a nagy semmiről, vagy hangosan nyüszögök itt írásban megőrizve ezzel rosszkedvemet és fájdalmaimat az utóklórnak.
Bezzeg ezzel szemben most sem történt semmi, csak folyik lassan a medrében a Duna, én pedig ülök itt az ágyamban. Ezek a kiszámítható és biztos dolgok. Váltogatja egymást odakint a két jó barát, a fagy és az ónos eső. Szóval még annyira a séta sem vonz.
Vagyis hogy a körülményektől függetlenül még vonzana is, de esélyem sincs kimenni. Tegnap múlt egy hete, hogy a második kupac kezelésemet megkaptam és már csak fel kellenen gyógyulnom. Ahogy tegnap a Dolgos főorvos mondta, ők már sokat most nem tudnak segíteni rajtam, rajtam a sor. Én hajtanám magam előre, de a szervezetem, mint egy csökönyös szamár teljesen figyelmen kívül hagyja, amit az elmém diktál neki.
Már 2-3 napja próbálok mozogni, de egyszerűen nem megy. Mozgás alatt itt egy kis kinti sétát értenék a fagyban/esőben. De addig nem gondoltam belevágni a világ meghódításába, amíg az épületen belüli séták nem elég biztonságosak. Márpedig még nem azok. 50 méter megtétele után elkezdek szédülni, 100 után teljesen elhagy minden erőm és nekiállok valamilyen ülő/fekvő alkalmatosságot keresni. Ha csökkentem a tempót növekszik a megtehető táv, de sokat növelni nem tudok rajta. Megfigyeltem, hogy a nővérek simán állva hagynak, amint én vánszorgok a folyosón, ők pedig különösebb látható sietség nélkül mennek egy-egy beteghez.
Azt is megkaptam már egy párszor, hogy olyan fehér vagyok, hogy - ha kérem - kirúzsozzák a számat, hogy legalább valami emberszínem legyen.
Napjaim a filmnézés bűvöletében telnek, néha egy kis szörfözés és hangoskönyv-hallgatás mellett. Egyelőre kicsit elszoktam a könyvolvasástól, arra is oda kell figyelni, fáraszt.
Néha ugyan elolvasom a céges mailjeimet, de ott se alkotok nagyot, nem tudok odafigyelni.

Jaj, pont az, amit el akartam kerülni, hogy a sirámaimmal töltsem meg a fejeteket. Szóval ezt most inkább abbahagyom. Egyébiránt a huszonnegyedikére koncentrálok, azért hogy jövő hétfőn hazamehessek.
Legyetek jók!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése